fbpx

Kockázatos üzlet

Írta: Szerkesztőség - 2019 szeptember 26.

A földimogyoró termesztése magas fedezeti hozzájárulást ígér Dél-Afrikában. Az aszályok, kártevők, gombás fertőzések vagy a tolvajok tönkre tehetik az üzletet. Jelen voltunk a népszerű hüvelyes növény betakarításakor.

Dél-Afrika elbűvöl, és soha nem enged el, ha egyszer a földjére tetted a lábad. Így jártunk mi is – és ennek megfelelően 2018 tavaszán harmadik alkalommal látogattuk meg a fekete kontinens legdélebbi csúcsát. Míg előző évben, a rövid novemberi látogatásunk során lehetőségünk volt arra, hogy képet kapjunk a talajművelésről és a földimogyoró-, ill. kukoricavetésről, tavasszal pontosan a kukorica és a földimogyoró betakarítására érkeztünk. Érdekes gépesítésének köszönhetően külföldi riportunk középpontjában az utóbbi áll.

RITKASÁG: az Amadas önjáró betakarítógépekből Dél-Afrikában csak néhány van. Három közülük Jacques Griessel betakarítási flottájában dolgozik

Ön tudta, hogy a földimogyoró hüvelyes növény? Azonban geokarp, vagyis a termését a föld alatt hozza. Globálisan a legfőbb felvásárló – hogyan is lehetne másként – Kína

EGYENETLEN CSAPADÉK

Dél-Afrikában a termesztett növények közül a földimogyoró az egyik legfontosabb az ország középső részén – a szemes kukorica és a napraforgó mellett. Búzát elsősorban délen, Fokföld térségében termesztenek, az északi területeken csak kivételes években, amikor a megkésett esős időszak miatt a kukorica vagy a földimogyoró vetése nem volt lehetséges. Az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak a súlyos aszályok – mint pl. a szélsőséges 2017/2018-as évben, amikor szinte az egész országban szélsőséges vízhiány uralkodott, és jelentős állatállományt fenyegetett. Ebben az időszakban sok területen nem lehetett vetni, mert a gazdák a vetéssel általában megvárják az esős évszak kezdetét.

A csapadék gyakran regionálisan is nagyon erősen ingadozik. „2018-ban csak 800 hektár földimogyorót vetettünk, 2019-ben csak 900 hektárt” – magyarázza Jacques Griessel. – A többi terület túl száraz volt, vagy az eső túl későn jött. Néha csak néhány kilométerrel távolabb lévő területeken több mint 100 mm eső esett, a mi területeinken pedig egy csepp sem volt. Ahol az eső túl későn jött, ott Griesselék, legalább is 350 hektáron napraforgót még tudtak vetni, mert az később is a talajba kerülhet. Ezenkívül 500 hektár kukorica volt, amit január első hetéig elvetettek.

Egy csipetnyi remény

Dél-Afrika az utóbbi években népszerű idegenforgalmi célpont volt, és a hírekben is sokat szerepelt, főként a korábbi elnök, Jacob Zuma korrupciója miatt. A fehér gazdálkodók területeinek kisajátításáról folytatott vita azonban nemzetközileg is nagy port kavart – a vitát az idén májusban megválasztott Cyril Ramaphosa mérsékelt irányzatú elnök sem tudta elsimítani. Még az ő elnöklete alatt is hatalmas nyomást fejtett ki az ANC radikális szárnya. Néhány fehér gazdálkodó feladta a gazdálkodást, és kivándorolt a szomszédos országokba vagy Kanadába és Ausztráliába. A tavaly májusi parlamenti választások óta a gazdálkodók ismét reménykednek. A stagnáló gazdaság és a folyamatos magas munkanélküliség miatt az ANC egyértelműen veszített népszerűségéből. Még a fekete középosztály is elismeri, hogy Dél-Afrikának csak egyesült erővel van jövője.

FÖLDÖNFUTÓ: a földimogyoró kisméretű növény, és bokrokban nő. Amikor a növényzet sárga színűvé válik, a mogyoró érett

A földimogyoró vetését hagyományos szemenkénti vetőgépekkel végzik, 90 cm-es sorszélességgel és 130 000 db vetőmaggal hektáronként. Jacques Griessel több egyszerű, mechanikusan működő 6 soros John Deere modellt használ. Ezzel csökkenti annak kockázatát, hogy műszaki meghibásodások és a gépek kiesése esetén a vetési lánc teljesen leálljon. Ezen túlmenően a technológia annyira ellenálló, hogy ritkán panaszkodnak kiesésre. A szemenkénti vetőgépek vontatásához elegendőek az olcsóbb, kb. 100 lóerős traktorok.

A földimogyoró vetésének végső határideje december elején van. Ezt követően nagy a veszélye annak, hogy a növények súlyos éjszakai fagyoknak vannak kitéve a teljes érettség előtt, vagy a végső érési fázisban lévő napok túl rövidek lesznek, mert a talajszinten termést hozó növény, amely botanikailag a pillangós növényekhez, ill. a hüvelyesekhez tartozik, akkor fejlődik optimálisan, ha a talaj hőmérséklete nem csökken 18 Celsius fok alá.

  1. Jacques Griessel szinte teljes egészében a földimogyoró-termesztésre állt rá a gazdaságában. A művelési terület azonban évente nagymértékben változik – a csapadék mennyiségétől és az esős évszak kezdetétől függően
  2. Betakarításkor először a kiásó adapterrel ellátott standard traktorok ássák ki a földből a földimogyorót
  3. Minden kiásó adapter két sort szed ki, és a növényeket rendekbe rakja
  4. Ott a földimogyoró körülbelül hat napig szárad, mielőtt az Amadas betakarítógépek megérkeznek. Ez idő alatt a zöld növényi részek teljesen elhalnak és kiszáradnak. Ez megkönnyíti a mogyoró leválasztását a növényzetről a kombájnban

A kukorica betakarítása párhuzamosan zajlik

A földimogyoró mellett a szemes kukorica a másik fő termesztett növénykultúra Dél-Afrikában. A kukoricát ugyancsak májustól aratják, késői vetés esetén júliusig is eltart az aratás. Silókukoricát viszont nagyon ritkán látunk – szerencsések voltunk, hogy Flip Blignaut gazdaságában lehettünk, Hoopstad közelében, és láthattuk a silókukorica-betakarítást, ill. a silóba szállítást. Kis John Deere és Claas traktorokkal, billenős tandem pótkocsikkal szállították a silókukoricát, a tömörítést egy Case IH Steiger 535 HD és egy ACO 330 végezte. Az előbbi azt a feladatot is átvette, hogy a szállítást végző szerelvényeket egy acél kötéllel felhúzta a silón, ahol a szecskázott kukoricát kiöntötték a pótkocsikból. Május végén néhány gazdálkodó azonnal el is kezdte lazítani a területeit a következő kultúra számára – a mélylazítás elengedhetetlen a kukoricaöv homokos talajain. Májusban azonban kockázatos, mert a téli hónapokban (június-szeptember) az erős esőzések gyorsan visszatömörítik a talajt.

  1. Átszámolva mindhárom használt Amadas körülbelül 55 000 amerikai dollárba került
  2. Az adapter egyszerre három rendet szed fel
  3. A táblavégi fordulókban nincsenek növények, ezek kizárólag a gép megfordulására szolgálnak
  4. A tartályból hidraulika segítségével kerül a földimogyoró a szállító pótkocsikra…
  5. …amelyeket az eléjük fogott ACO törzscsuklós kormányzású traktorok a terület szélére húznak
  6. A növényi maradványok az Amadas gépek mögött a talajra kerülnek, de a szerves maradványokból csak kevés marad a talajfelszínen. A szélerózió ezért fontos téma

  1. A szemes kukorica 2018-ban főként a korai fagyok miatt károsodott
  2. Flip Blignaut gazdaságában május végén silókukoricát takarítottak be. Kis tandem billenős pótkocsikkal történt a szállítás
  3. Ezeket a silón öntötték le – egy Case IH Steiger 535 HD húzta fel a szerelvényt a siló tetejére
  4. A nehéz amerikai traktor ezenkívül a siló megfelelő tömörítéséről is gondoskodott
  5. A silón a Steiger 535 traktorral párhuzamosan dolgozott a brutális, 1993-as ACO 330 traktor is, 42 coll méretű kerekekkel és hátsó tolólapátjával
  6. Május végén néhány gazdálkodó már lazította a földet a következő növénykultúra októberi/novemberi vetése előtt

A termesztésre különösen alkalmasak a laza homokos talajok, amelyek gyorsan felmelegednek és nem túl nedvesek – mint a dél-afrikai kukoricaövezetben. A mogyoró sem a nedvességet, sem a hideget nem szereti. Egyébként a kukorica-kukorica-földimogyoró vetésforgóban csak a kukorica termesztésekor trágyáznak. „Hozzávetőlegesen 120 kg nitrogént, 40 kg foszfort és 20 kg káliumot juttatunk ki hektáronként minden kukoricavetés előtt és vetéskor, és ezt két idényben egymás után” – mondja Griessel. „Az ezt követő földimogyoró-kultúrához a tápanyagok még mindig elegendőek lesznek, így további trágyázást nem végzünk.”

Ezzel szemben a vegyszeres növényvédelemre rendszeresen szükség van. „Idényenként háromszor-négyszer juttatunk ki fungicidet rozsda ellen, amelyre a földimogyoró fogékony, és különösen csapadékos években fordul elő. Emellett a levéltetvek ellen védekezünk pontszerűen, de legfeljebb egyszer egy szezonban. Nem lépünk fel az olyan típusú hernyók ellen, amelyek itt-ott megrágják a leveleket, mivel ez nem veszélyezteti a hozamot. Egyébként egy önjáró John Deere géppel végezzük a növényvédelmet, amely cég a piac vezetője ebben a piaci szegmensben Dél-Afrikában.”

Körülbelül öt-hat hónap elteltével küszöbön áll a betakarítási időszak. Ez messziről látható, mivel a növények sárgulni kezdenek. Ilyenkor több hétig folyamatosan a földeken dolgoznak, bár előtte hónapokig nagyon nyugodt időszak volt…

RITKA ÖNJÁRÓ GÉPEK

A földimogyoró betakarítását lépcsőzetesen végzik. A munkát a traktor által hajtott kiásógépek kezdik. Jacques Griessel könnyű, hárompont-függesztésű munkagépeket használ, amelyek két sor földimogyorót raknak egy rendre. A piacon nagyobb gépek is vannak, amelyek egyszerre akár nyolc sort is fel tudnak szedni. Ezek túl drágák, és nagy teljesítményű, több mint 200 lóerős traktorokat igényelnek.

Hat napig a földimogyorórendek a talaj felszínén maradnak, ez idő alatt a zöld részek teljesen elhalnak. Ily módon a növény és a mogyoró könnyebben elválasztható a következő munkamenetben. Jacques Griessel három Amadas 9900-as önjáró géppel vonul ki a betakarításhoz. Ezeket az Egyesült Államokból önállóan importálta – igaz, hogy használtan. Egy-egy gépért 55 000 amerikai dollárt fizetett – ez elfogadható ár, különösen azért, mert az önjáró járművek nagyon robusztusak. Mindazonáltal a legtöbb dél-afrikai, földimogyorót termesztő gazdálkodó vontatott gépekkel takarítja be a termést.

„Ebben az évben 900 hektárt takarítottunk be, alig öt hét alatt, kicsit megszakítva az eső miatt” – mondta Jacques Griessel lelkesen. – Nem volt probléma az Amadas gépekkel. Az önjáró betakarítógépek adaptere, melyet az Amadas az Egyesült Államokban a John Deere kombájnok mintájára gyárt, egyszerre három földimogyoró rendet tud felszedni. Belül tisztítódobok választják el a növényzetet a földimogyorótól – az előbbi a gép mögött egyenletesen elosztva a talajra, a földimogyoró pedig a vezetőfülke mögötti tartályba kerül. Ha a tartály megtelik, akkor a gépkombináció megáll az áttöltéshez. A tartályt ehhez oldalirányban hidraulikusan megdönti a gép. A szállító pótkocsikat három legendás ACO törzscsuklós kormányzású traktor húzza, amelyek ikerkerekeit leszerelték a szállításhoz. A traktorvezetők a szántóföldön rendesen nyomják a gázt – látszik, hogy büszkék az öregedő törzscsuklós kormányzású traktoraikra, és a földeken dolgozó asszonyok közül is szeretnek lenyűgözni néhányat…

SZÁRÍTÁS A SZÁNTÓFÖLD SZÉLÉN

A terület szélén napszámosok várakoznak, hogy a földimogyorót a pótkocsikról zsákokba töltsék. A zsákok polipropilénből készültek, 25 kg-os teherbírásúak és légáteresztők, így a zsákokban lévő földimogyoró további három hétig száradhat a szabadban. A zsákokat újra és újra ellopják a szántóföldről, bár a felállított sorokat rendszeresen ellenőrzik. A 2019-ben betakarított 55 ezer zsáknál azonban nem mindig tűnik fel, ha hiányzik néhány darab… Sokkal rosszabb, ami Griesselékkel 2018ban történt: egy tárolóban majdnem 500 tonna készleten lévő földimogyoró égett el, miután egy munkás figyelmetlenül eldobott egy cigarettacsikket. A kár átszámítva több mint 200 000 eurót tett ki – és a tétel nem volt biztosítva. Ugyanebben az évben még egy jégeső is elpusztította Griesselék teljes földimogyoró-termését, ami újabb több mint 300 000 eurós veszteséget jelentett – ez a gazdaság létét fenyegette. „Ebben az évben mindent biztosítottunk” – mondja Jacques Griessel. „Ennek az is a következménye, hogy egy kazalban csak maximum 3000 zsákot lehet rakni, és nem 10 000-20 000 zsákot, mint korábban.”

ALACSONY HOZAM, JÓ ÁRAK

Jacques Griessel egy feldolgozót is üzemeltet a gazdaságában. Kívánságra nemcsak nyers állapotban szállítja a földimogyorót, hanem héj nélkül, teljesen feldolgozott állapotban is. Nem csupán a külső héjat távolítja el speciális rostákkal, hanem a belső, barna maghéjat is. Ez ízre keserű és ezért nemkívánatos a későbbi felhasználás során, legyen az ipari feldolgozás vagy snackgyártás. A tisztítás időigényes és munkaigényes, mivel a zsákos árukat egyedileg kell betölteni a gépbe, kézzel kell válogatni, majd újracsomagolni. Nem minden földimogyoró-termelő vállalja ezt a nagy erőfeszítést – ezért Jacques Griessel más gazdaságokból is vásárol nyers földimogyorót, amit feldolgoz az üzemében. Általában mintegy 1000 tonnát vásárol, de ebben az évben a kevés termés miatt csak 200-300 tonnát. „Dél-Afrikában az éves termelés átlagosan 90 000 tonna földimogyoró, de 2019-ben a szárazság miatt csak 12 000 és 15 000 tonna közötti termésmennyiséget értek el – magyarázza Griessel. „Az átlagos 2 t/ha helyett mi is mindössze 0,8 t/ha termést takarítottunk be. A minőség azonban jó, és a méretosztálytól függően a 17 000 és 21 000 rand/t közötti ár a héj nélküli áruért, ami átszámítva 1000 és 1250 euró/t között van, ennek megfelelően nagyon magas. Ezért a termelő egy új válogatórendszerbe fektetett be, amely optikai érzékelők segítségével automatikusan, minőség szerint osztályozza a földimogyorót. Ezzel csökkenti a munkaerőigényt – de a feldolgozás időszakában még így is akár 100 munkavállalót foglalkoztatnak a gazdaságban.

  1. A terület szélén sok napszámos várja a földimogyoró csomagolását
  2. A pótkocsikat egy kicsit oldalra billentik…
  3. …hogy a földimogyoró könnyebben a zsákokba tudjon folyni az oldalsó nyílásokon keresztül
  4. A 25 kg-os zsákokat ezután háromhetes kültéri szárításra sorokba rendezik

A válogatás és a héj eltávolítása után az áru magánkereskedőkön keresztül indul hosszú útra, Japán és Kína irányába…

Matthias Mumme